Az első gondolat!

Úgy gondolom, mindenki ismeri a teljes valóságot. Mindenki képes lenne azt felfogni. De az a részünk ami akar, pont az akarással „cenzúrázza” a megértést. Mart ha akarjuk „ezt”, azzal együtt jár, hogy nem akarjuk „azt”. Az akarás, ami megteremti a világ kettősségét: ez-az ; én-te (minden ami nem én); jó-rossz; vágy-elutasítás. Ezzel már el is vágtuk magunkat a teljesség rendjétől, az egységtől. Pedig mi mindnyájan ez a tökéletesség vagyunk. Ez nem egy elérendő cél, hanem ami van. Egyszerűen csak meg kellene engedni magunknak, hogy elvárás, ill. ítélkezés nélkül lássunk.