A levegő őselem korszakában járunk. Az áramlás, információ, kommunikáció, így a határtalan ismeret, korlátlan lehetőségek korszakában. Bár még csak „most” kezdődött, de máris kialakítottuk új szokásainkat, ezzel pedig új függőségeinket. Gondoljunk csak a számítógépek, az internet, mobilkommunikáció és kütyüi, az AI szerepeire a mindennapjainkban. Ha pl. „eltűnne”⁸ minden AI funkció, mit jelentene az a közlekedésben. És nem hogy nem látszik ennek a sorozatnak a vége, de még csak azt sem sejtjük, hogy merre járhatunk. Arról nem is beszélve, hogy kb. az ősember szintjén nem értjük mindennapi eszközeink működését. Viszont a fentiekkel járó állandó és intenzív információ áramlás szinte tökéletesen kitölti már nem csak a napok aktív időszakát, hanem a pihenő időnket is. Bár aludni indulunk, mégis folytatódik bennünk a napi ingerek feldolgozása, hiszen a fizikai világ többszöröse jelenik meg a virtuális térben, ami végtelennek tűnő megoldásra követel reakciót. És telnek napjaink, éveinek megfeszített figyelemben, regeneráló időszakok nélkül.
Te hogy bírod?