A minap álmodtamS erdőben jártam álmombanTudtam enyém mind e berekSzép jövőkép kerekedett Néztem javam, s láttam favágótTűzifát, fabútort, famászót,Faházat és fafaragást.Piacot, pénzt, gyarapodást. Léptem egyikhez, s mérni öleltem átDe hirtelen lánnyá vált, s fogtam derekátTánca foglyaként szálltam az erőn át …Azóta érzem egy fában a fát.
Hogy itt lehessek, csupán figyelnem kellAzt az egy lélegzetet, mellyel testem egybe kelHogy sem múlt, sem jövő tőlem engem ne vigyen elAzt az egy lélegzetet bizony figyelnem kell. El a múltból, hol a sérelmekre harag felel.Távol jövőtől, hol ismeretlen vár félelemmel.Egyetlen lélegzetben a létezés nyugalmat lel,De ezt a lélegzetet bizony figyelni kell. Figyelni érzelmen és […]
A nappal, s az éj, kettő, de egy,Csupán a tapasztalás bontja meg.Pont mint jó és rossz, igen, nem,Ezt eltolom, az kell nekem. Pedig a valóság a rendből született.A rend az egyensúlyból lett.Az egyensúly az egyből lett,Az egy, a mindenből lett csepp. Hát a fájdalom enyhüléssel jár,A probléma a megoldással pár.Nyűgeinkben mégis miért veszünk el?Mert mindent […]
Kérlek, az oldalon megjelenő írásokat és képeket, a beleegyezésem nélkül ne használd fel! | Motor: WordPress | Sablon: TheBootstrapThemes