Vers

Lámpagyújtogató Egyszer volt, rég volt. Azt kérdezték tőlem:„Mi leszel, kisfiam, ha nagy leszel?”„Lámpagyújtogató” – feleltem én.A gyermek együgyű feleleténNevettek akkor szülők, ismerősök. Mért volt, mért nem volt, én azt nem tudom.Nekem a csendes ember imponált,Ki ballagott a bús utcák során,S amerre ment,Világosság támadt a nyomdokán. Csak felnyújtott egy lángvégű botot, –Egy lobbanás – s az […]

Eredeti írás: Amikor a túlélésből Élet lesz Minden reggel, rutinosan, felöltjük páncélunkat és kilépünk az élet nevű harcmezőre. Legfőbb célunk a túlélés. Számlák, időbeosztás, kapcsolatok, munka – minden feladat csak egy újabb küzdelem a listán. Ismerős ez a folyamatos készenlét? Továbbra is erre akarsz menni? A szellemi út alapvető lépése: összeszedni magunkat, és megfigyelni, megismerni […]

Születtem: régen.Hol? Nem emlékszem.Tanítóm a feszültségTámaszom A FeleségCsaládom az alapÁm egy napEnnek is csupánIntek sután

Emlékezz, mikor ősszel torpan a lendület.Újra emlékezz!Emlékezz, ha bírák mutatnak rád.Te emlékezz!Emlékezz, mikor fény búvik setétség megett.Bizony emlékezz!Emlékezz, mikor szóra nyíllik a száj.Előtte emlékezz! Emlékezz, mikor magadban állsz csupánEmlékezz, mikor lángod odvában álmát alusszaEmlékezz, mikor földre hó hullikEmlékezz, mikor mosolynak undor a jussa Emlékezz, mikor ragyog a KedvesEmlékezz, ha szem örömtől nedves Emlékezz küzdelembenEmlékezz mámorbanEmlékezz […]

Ne kövess senkit, ám mindenkit láss,Hisz egy a cél, csak utatok más. Mindenkiben a Legfelsőbb fénye ragyog,Kicsi szikrák, lángok nagyokHiten át vetít világotKövet és virágot Kívül pedig ragyog, ennek visszaverődése.Ha beleájulsz, ha megbabonáz,Tudd, a lényegnek pont háttal állsz. Talán ideje lenne megfordulni…

Utazom a vonaton.Hová tartok? Nem tudom.Vasmozdony húz íly nagyon,Kötött pályás vonalon. Vészfék lóg a falon,Tábláján piros tilalom,Fejem felett lomom halom,Ha majd leszállok, úgy itt hagyom… Szóval, utazom egy vonaton,Az ülésre lábam felrakom,Táj szalad az ablakon,Boldog vagyok! Utazom! 2020.02.20.

Test pihenj. Csukódj le szem.Hanghoz ne kötődjön a hallás sem.A lélegzet szabadon, belső útját járjaHarmóniát talál a test áramlása. Szüntelennek tűnő gondolat folyamban,A Belső Lélek, a Forráshoz tér lassan.Minél közelebb, annál nagyobb csöndben,Minden lesz a Forrás,A Lélek lesz a Minden.

A minap álmodtamS erdőben jártam álmombanTudtam enyém mind e berekSzép jövőkép kerekedett Néztem javam, s láttam favágótTűzifát, fabútort, famászót,Faházat és fafaragást.Piacot, pénzt, gyarapodást. Léptem egyikhez, s mérni öleltem átDe hirtelen lánnyá vált, s fogtam derekátTánca foglyaként szálltam az erőn át …Azóta érzem egy fában a fát.

Hogy itt lehessek, csupán figyelnem kellAzt az egy lélegzetet, mellyel testem egybe kelHogy sem múlt, sem jövő tőlem engem ne vigyen elAzt az egy lélegzetet bizony figyelnem kell. El a múltból, hol a sérelmekre harag felel.Távol jövőtől, hol ismeretlen vár félelemmel.Egyetlen lélegzetben a létezés nyugalmat lel,De ezt a lélegzetet bizony figyelni kell. Figyelni érzelmen és […]

A nappal, s az éj, kettő, de egy,Csupán a tapasztalás bontja meg.Pont mint jó és rossz, igen, nem,Ezt eltolom, az kell nekem. Pedig a valóság a rendből született.A rend az egyensúlyból lett.Az egyensúly az egyből lett,Az egy, a mindenből lett csepp. Hát a fájdalom enyhüléssel jár,A probléma a megoldással pár.Nyűgeinkben mégis miért veszünk el?Mert mindent […]